Leírás
A sertések jellemzően napi anyagcsere-energiájuk körülbelül 15%-át fordítják farokcsóválásra, ami elpazarló takarmányt eredményez, amelyet zsírlerakódásra és napi gyarapodásra használhatnak fel. Azáltal, hogy alternatív módokat találnak az energiafelhasználás zsírlerakódásra való átirányítására, a sertéstenyésztők 2%-kal növelhetik a napi súlygyarapodást. Ez a sertések környezetének és gazdálkodási gyakorlatának megváltoztatásával érhető el. Például, ha a malacokat valami gazdagítóval látjuk el, például egy függő tárgyat vagy játékot, elterelheti figyelmüket és energiájukat a farkcsóválásról. Ezek a gazdag anyagok nemcsak csökkentik a farokcsóválást, hanem elősegítik a természetes viselkedést és javítják a sertések általános jólétét. Egy másik megoldás a malacok farokharapásos szokására a malacok kiköttetése. A farokharapás szindróma károsan befolyásolhatja a sertés egészségét, étrendjét, betegségekkel szembeni ellenálló képességét és teljesítményét. Becslések szerint a farokharapás szindróma az ugyanabban az állományban lévő sertések akár 200%-át is érintheti. A malacok farkának proaktív levágásával jelentősen csökkenthető a farokharapás szindróma előfordulása.
A farokcsípés előfordulásának megelőzésével a gazdálkodók korlátozhatják az olyan fertőzések terjedését is, mint a staph és a strep, amelyek negatívan befolyásolhatják a sertések egészségét és termelékenységét. Farokharapás szindróma hiányában a sertések jobb étrendet tarthatnak fenn, javíthatják a betegségekkel szembeni ellenálló képességet, és végső soron jobb teljesítményt mutatnak. Összefoglalva, a sertések farokcsóválásának és farokharapásának kezelése jelentős takarmány-megtakarítást és nagyobb napi nyereséget eredményezhet. A farokcsóválással kapcsolatos energiafelhasználás átirányítása a zsírlerakódásra és a farokharapás szindróma megelőzése nemcsak a sertések egészségét és jólétét javítja, hanem hozzájárul a gazdaságilag fenntarthatóbb sertéstenyésztési műveletekhez is.
Csomagolás: Minden darab egy polizsákkal, 100 darab export kartonnal.